A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát. Ezzel az MNB folytatta az aranytartalék 2018-as megtízszerezésével elkezdett folyamatot.
Az ország egy főre jutó aranytartaléka 0,1 unciáról 0,31 unciára emelkedett, így a kelet közép európai régióban Magyarország rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal. 2018 előtt a világon az egyik legkisebb aranytartalékkal rendelkezett az ország. A rendszerváltás idején a Magyar Nemzeti Bank akkori vezetésének döntése következtében Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt.
Sőt, emlékezhetünk, hogy előfordult, hogy erre a fedezetre spekulációs üzleteket is kötött az MNB, így előfordult, hogy – a készlet shortolása miatt – nulla volt az ország aranytartaléka. Az MNB 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, amelynek keretében 2018 októberében az aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett, amivel az MNB felzárkózott a régiós országok aranytartalékainak szintjéhez. Ezt az állományt emelte most a háromszorosára a jegybank.
Szemben a világgal?
A mostani közlemény annak fényében érdekes, miszerint Powel amerikai FED-elnök egy nyilatkozatában a bitcoinnal emlegette egy szinten az aranyat. A kripto-funok szerint Powell megjegyzésével a bitcoint emelte egyenrangú szintre az arannyal, szerintem viszont a nyilatkozat arra jelentett utalást, hogy a FED nem nagyon számol az arannyal, azaz inkább az aranyat húzta le a bitcoin szintjére.
Ennek az eldöntését nem kívánom az idő helyett elvégezni – nem biztos, hogy a FED véleménye hosszú távra a helyes -, ám annyi kijelenthető, hogy az MNB szembemegy az épp uralkodó szemlélettel. És persze az MNB közleményében nyoma sincs a bitcoinnak, vagy hasonlóknak, ami a korábbi aranyspekulációk fényében megnyugtató.
