Miért hasznos ha kidurran a kriptolufi?

kriptolufi

Nagyot esett a kriptovaluták (nak nevezett spekulációs objektumok) árfolyama két esemény hatására is. A Tesla vezérigazgatója, Elon Musk az amerikai televízió Saturday Night Live (SNL) című vicces esti showműsorában elismerte, hogy a Dogecoin “egy átverés”.

Ezt követte egy héttel később a bejelentés, hogy a Tesla felfüggeszti a bitcoinos autóvásárlást. Úgy tűnik, hogy a két bejelentéstől valóban megijedtek a spekulánsok. Kevésbé látványosan, de szállingóznak a hírek arról, hogy az amerikai hatóságok immár komolyabban elkezdtek vizsgálódni a kripto-kereskedési platformok és a pénzmosás kapcsolatáról. A legújabb hír, hogy a Bloomberg belső információkra hivatkozva állítja, hogy a CFTC (amerikai árutőzsdei határidős kereskedési bizottság) és az IRS (amerikai adóhatóság) azért indít vizsgálatot a Binance kriptotőzsde ellen, mert hivatalos USA-vállalatként regisztrálása előtt arra biztatta az amerikai ügyfeleit, hogy használjanak VPN szolgáltatókat az IP-címük és földrajzi tartózkodási helyük maszkírozására annak érdekében, hogy kereskedhessenek a tőzsdén.

Túl ezeken a konkrét híreken, vagy talán ezeknek a híreknek a hatására érdemes elgondolkodni a kriptoeszközök jövőjén.

Mi a bitcoin?

A blokklánc technológia egy programozási módszertan. Ennek hasznosságát, és jövőbeli szerepét nem tudom, és nem is tisztem megítélni, azt bízzuk az informatikusokra. Sok jel mutat arra, hogy hasznos, előremutató találmány. Vegyük észre, hogy az összes érv a kripto mellett, amelyet a szektatagok mantráznak, a kripto, mint programozási technika dícsérete, és soha nem a pénz funkciója. Ugyanígy az ethereum univerzumban az ethereum egy programozási platformot jelent, amelyen különböző dolgokat lehet létrehozni. Ezt a platformot már az ECB is használta, és ezzel lényegében legitimálta. Ezen a platformon lehet létrehozni okosszerződéseket, és más egyéb olyan dolgot, amelyet jellemzően digitálisan lehet és kell megoldani.

Ennek a programozási technológiának, amelyen a bitcoin is alapul, megvan a szellemi értéke, ahogy egy szabadalom is értékes. A szabadalmi jogot lehet hasznosítani, szedni a szabadalom használatáért járó jogdíjakat, vagy éppen továbbértékesíteni. Ám az, hogy erre, a lényegét tekintve szabadalmi jogra egy olyan valamit alkottak meg, amelyet önálló pénzként kezdtek el marketingelni az ebben érdekeltek, teljes nonszensz, értelmetlenség. Ha pozitívan akarom megközelíteni, akkor erre azt mondanám, hogy a világtörténelem valaha volt legzseniálisabb marketingkampánya épült erre a gondolatra, amely több száz millió ember sok milliárd dollárját mozgatta meg.

Ha kevésbé a pozitív oldalát hangsúlyozzuk, akkor pedig tisztán bűncselekmény, ponzi-séma, a világtörténelem valaha volt legnagyobb csalása és átverése. Ráadásul az eredeti szükséglet, amely az eszköz megalkotását kitermelte, a bűnözői csoportok anonimitásra való igénye, vagyis maga a pénzmosás volt. Ehhez nem kell több bizonyíték, minthogy belegondoljunk: ha nem ez lenne az igazság, Satoshi Nakamoto már régen előállt volna a nyilvánosság elé, ő lenne a jelenkor abszolút sztárja, már régen megkapta volna a matematikai Abel-díjat a blokklánc technológia megalkotásáért. De nem, a bitcoin megalkotója eltűnt a nyilvánosság elől, mert pontosan tudja, hogy a hatóságok felelősségre vonhatnák.

Az utókor, a történelmi emlékezet majd minősíti, hogy marketingfogás, vagy pénzügyi csalás volt-e a bitcoin és a többi kripto. A két értelmezés párhuzamosan fog élni egymás mellett valószínűleg. Viszont ahogy a marketingkampányok kifutnak, a csalások idővel lelepleződnek, ez a „pénznek” nevezett, nem hagyományos módon szabadalmaztatott technológiai találmány „szabadalmi védettsége” is lassan lejár.

Van-e makrogazdasági haszna a kriptopénzeknek?

A kriptoszekta tagjai szeretik kedvencüket digitális aranynak nevezni. Itt kell megjegyezni, hogy ez a marketingüzenet, miszeriont a bitcoin digitális arany, csak a 2017-es spekulációs felfutás, majd anank kifulladása UTÁN kezdett csak megjelenni, korábban szó nem volt erről. Mindez a marketingesek válasza az energiapazarlásra – az arany bányászata is környezetszennyező és energia-igényes, és arra, hogy rendkívül nehézkes és drága vele fizetni – úgyis tartalékolni akarod, nem fizetni vele.

Nem, pénz a legkevésbé, de digitális arany sem. Az egyetlen hasznos funkciója ennek a spekulációs objektumnak, hogy segíthet levezetni a fölös likviditást, ezáltal mérsékli az inflációt. Az a túlzott likviditás, amelyet a jegybankok meglehetősen felelőtlenül ráborítottak a világra, lecsapódik a kriptospekulációban, nem jelenik meg közvetlenül a fogyasztásban, azaz nem gerjeszt inflációt. Önkéntes adó: aki ebbe teszi a pénzét, csak magára vethet, ha elveszti azt. Nem az állam vette el, nem valaki más, hanem az egyes ember adta az enyészetnek… Így tulajdonképpen tényleg roppant hasznos eszköz a világnak. Csak hát nem annak, aki ebben tartja a pénzét, hanem éppen ellenkezőleg, mindenki másnak

2000 mrd dollár a kriptopiac kapitalizációja. Ha ez leesik nullára, akkor a FED sikeresen visszavonta a fölös likviditás jó részétt a piacról. Ez a nagyságrend ugyanaz, mint a pandémiára adott jegybanki válasz. Nem kell, hogy bárki a Fed-et kárhoztassa, hogy kamatemeléssel, meg pénzpiaci likviditáscsökkentéssel válságot okoz, korunk hősei, a jelenlegi „szupersztár” befektetők önként és dalolva égetik el a pénzüket a máglyán.

Legyünk hálásak tehát a kriptoszektának, mert nagyon is fontos funkciót töltenek be a világ gazdasági körforgásában. Akkor is, ha ezt ők egyelőre merőben ellenkező módon látják.

Tőkepiaci hatás

“Ez az a lufi, amely az összes többi lufit is durrantani fogja!” A kijelentés aktuálisabb, mint valaha, amikor minden hagyományos eszközben is buborék fúvódott.

Kapcsolódó Bejegyzések