Kína a pénzügyi intézmények számára megtiltotta, hogy kripto valutás szolgáltatásokat nyújtsanak.
A döntés értelmében a teljes pénzügyi szektor, így a bankok, online fizetési csatornák számára is tilos a kriptopénzek használata, és az ügyfeleket is tilos kiszolgálni bármilyen szolgáltatással, ami kriptopénzekhez kötődik. Ezzel párhuzamosan a spekulánsokat a kriptoeszközökkel való kereskedés veszélyeire figyelmeztették. Kína betiltotta továbbá a kriptotőzsdéket és az ICO-kat is. A magánemberek számára nem tiltották meg a kriptopénzek birtoklását, bár ennek a gyakorlati jelentősége a fentiek fényében nulla.
Kína hatóságai szerint a kriptopénzeknek nincs valódi értékük, azok manipulálhatóak, a befektetők védelmét pedig sehol nem biztosítják hatósági formában. Emlékezhetünk, hogy Indiában hasonló tiltásokat vezetett be a jegybank.
Piaci hatás
Bár a hír nem új, az lényegében a korábbi, már életben lévő intézkedések újbóli megerősítése, az a tény, hogy a hírügynökségeken ez a hír újonnan megjelent, súlyos szakadásokat hozott a kriptoeszközök piacán. A bitcoin 40000 dollár alá esett, immár a 200 napos hosszú távú átlagát teszteli. A bitcoin piacán ez lényegében az utolsó komolyabb támasz, amely reménysugarat jelenthet a spekulánsoknak. Az utolsó friss pénzeket még itt fogja beszippantani a spekulációs mánia, de csak azért, hogy majd ez a szint is letörésre kerülve megadja a kegyelemdöfést a bitcoinnak egy begyorsuló összeomlás formájában.
Az ether sem maradt ki az esésből. Az utóbbi időben jócskán felülteljesítette a bitcoint, ám a sorsát ez sem kerülheti el. Lefelé is felül fogja teljesíteni, természetesen. Ez már a mai kereskedésben is látszott, 13,5%-ot szakadt be az árfolyam. Látszatra még alig esett, legalábbis log-charton. Jelenleg az 50 napos átlaghoz érkezett meg.
Pszichológia
A spekulánsok reakciója dühödt, keresik a hibát mindenki másban, csak magukban nem. Elon Musk manipulálja a bitcoint, tweetjeivel rángatja az árfolyamot. Komolytalan volt a Tesla befektetése. A Reuters csak azért hozta le újra a kínai hírt, hogy bedöntse az árfolyamot. Mindenki hibás, csak az nem, aki meggondolatlanul, az ingyen-vagyon ígérete miatt beletette a pénzét egy olyan valamibe, amely már sok ezerszeresére drágult tíz év alatt. A spekulánsok most fognak szembesülni azzal, hogy milyen drága egy-egy piaci tranzakció, befektetővédelem nem létezik, nem lesz hatóság, amely megvédené a „befektetők” pénzét.
Persze, az okos spekuláns már régen kiszállt a bitcoinból. Áttette a virtuális pénzét ethereumba. Meg Dogecoinba. Sőt, már ezekből is kiszállt, dollárban várja az igazán jó beszállót. Amilyen például most van. Hiszen törvényszerű, hogy időnként nagyokat esik a bitcoin, de az tuti, mindenek felett álló bizonyosság, hogy év végére / három év múlva sokkal magasabb lesz az ár. És az elsőre okos spekuláns, aki 60000 felett tényleg kiszállt a bitcoinból, így vérzik el, így lesz a mostani isten-király-császárságból a nagy semmi.
Külön adalék a magyar spekulánsok pszichójához az adószabály bejelentett változása. „Nem, most még nem szállunk ki a kriptopiacból, hiszen most még 35% az adó. Majd csak akkor szállok ki végleg, amikor 15%-os lesz az adó, addig keresek másik ‘altcoint’, abba teszem a pénzem.” És így lesz az adószabályok által is „segítve”, hogy a kriptoeszközökön a spekulánsok 98%-a bukást fog elszenvedni. (Nem mellesleg pedig a költségvetési bevétel soron 0, azaz nulla bevétel kerülhet kimutatásra.
