Az amerikai pénzügyminisztérium közölte, hogy az amerikai 21-28 százalékos szinteknél alacsonyabb, 15%-os terhet is támogathatónak tart. Ezzel jelentősen megnőtt annak az esélye, hogy a G7-országok pénzügyminisztereinek június 4. és 5. között Londonban tartandó találkozóján elfogadják a multinacionális cégek társasági adóztatásáról szóló megállapodást.
Bár a tárgyalások a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) keresztül közel 140 ország között zajlanak, a G7-országok – az Egyesült Államok, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada – erős befolyással rendelkeznek a többoldalú döntésekben. Franciaország, Németország, Olaszország és Japán egyértelműen pozitívan nyilatkozott az amerikai pénzügyminisztérium javaslatáról, míg Nagy-Britannia visszafogottabban reagált. Boris Johnson miniszterelnök a nagy technológiai vállalatok, például az Alphabet (a Google anyacége) és a Facebook adóztatására helyezte a hangsúlyt.
Növekvő adóterhek, csökkenő nyereség
Amennyiben a G7 ülésen sikerül megállapodásra jutni, július 9-én és 10-én szélesebb körben folytatódhat az egyeztetés, a G20-ak ülnek össze Velencében. Ha itt is sikerül a javaslatot átvinni, akkor még az idei évben létrejöhet a megállapodás. Ennek az esélyét szinte bizonyossággá emeli.
a Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter által ismertetett terv, miszerint, ha egy cég egy országban kevesebbet adózik a 15%-os mértéknél, akkor a bejelentett telephelyén kellene többet fizetnie. A nagy tőzsdei cégek esetén ez természetesen Amerikát jelenti.
Tőzsdei reakciók
A tőzsdeindexekben meghatározó, 20-25%-os súllyal szerepelnek az ún. FAAMG-részvények, amelyek eddig az adóelkerülés élharcosai voltak. Sokszor az effektív adókulcsuk nem volt magasabb, mint 5-5,5%, a különböző adóalapcsökkentő kedvezmények kreatív igénybevétele segítségével. Immáron sokkal komolyabb adóteherrel nézhetnek szembe ezek a vállalatok. Ha ehhez hozzászámítjuk a lassan beinduló kamatemelkedést a világban, akkor a befektetők nagyon hamar, akár drasztikusan is átértékelhetik ezen cégek növekedési, és egyben árfolyamnövekedési potenciálját. A tőzsdeindexekben pedig trendforduló kezdődhet.