Környezetvédő körökben történelmi áttörésként ünnepelték, hogy egy hágai bíróság a korábban tervezettnél nagyobb széndioxid-kibocsájtás csökkentésre kötelezte a Royal Dutch Schellt, ráadásul felelőssé tette ugyanebben alvállalkozóiért is. A bírósági döntés indoklása szerint a Royal Dutch Shell jelenlegi működése „veszélyes klímaváltozáshoz” járul hozzá, amin változtatni kell. A hágai ítélet arra kötelezi a brit-holland olajipari óriást, hogy 2030-ra 45 százalékkal csökkentse 2019-hez képest a szén-dioxid-kibocsájtást.
A Royal Dutch Shell eredetileg arra készült, hogy 2030-ig 20 százalékos, 2035-re 45 százalékos, 2050-re pedig 100 százalékos kibocsájtás-csökkentést ér el, miközben ezzel párhuzamosan „faültetési programot” is meghirdettek. A céget beperelő szervezetek szerint azonban ez az ütemezés egyfelől nem elégséges, másfelől a cég aktuális stratégiai terveiben nem sok erre utaló lépés szerepel.
Történelmi lépés
Az ítélet történelmi jelentőségű precedenst teremthet mostantól hasonló perek megkezdéséhez lényegében valamennyi nagy környezetszennyező ipari óriás ellen. Ez volt „a történelemben az első eset”, amikor bírósági döntéssel köteleznek egy környezetet szennyező vállalatot a párizsi klímamegállapodással összhangban álló lépések megtételére. Mindez újabb perekre bátoríthat fel másokat. A hasonló perek lehetősége eltántoríthatja a nagy olajipari cégeket, hogy további befektetéseket eszközöljenek a fosszilis energia kitermelésébe.
Ecocide
Erősödik az az európai mozgalom, amelyik azt kívánja elérni, hogy az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága ismerje el „emberiség elleni bűntettnek” – a „genocide” mintájára „ecocide-nak” minősítve az ilyen esetet –, ha valamely kormány nem tesz eleget a klímaváltozás elleni erőfeszítések végrehajtásának. Idén márciusban az ecocide-kezdeményezés támogatása már az Európai Parlament egyik állásfoglalásában is előkerült. Már Emmanel Macron is beszélt hasonló szellemben – sokak szerint szavait elsősorban a brazil kormánynak intézve –, hogy ha valamely kormány kivonja magát a klímavédelmi intézkedésekből, akkor annak a hágai Nemzetközi Bíróság előtt kellene felelnie ezért.
Piaci hatások
A jelenlegi bírósági ítélet még nem ír elő szankciókat, viszont egyértelműnek tűnik, hogy a környezetvédő szervezetek előbb-utóbb milliárdos pénzbüntetések kiszabását fogják kérni a bíróságoktól. Elsődleges piaci hatásként természetesen az érintett társaságok részvényeinek árfolyama fog esni, elég csak a Volkswagen dízelbotrányára emlékeznünk. Ám ha csak ennyi lenne, az az érintett részvényeseken kívül nem sok gondot jelentene. Ám sokkal súlyosabb következményekkel fenyget az, ha az olajcégek a büntetésektől félve elmulasztanak beruházni. Szakértők már most figyelmeztetnek, hogy súlyos áruhiány léphet fel. Mivel a gazdaság, azon belül is a közlekedés még mindig döntő részben az olajra épül, és egyes részterületeken – repülés, tengeri hajózás – technológiailag egyelőre lehetetlen a kőolaj kiváltása más energiahordozóval, a hiány súlyos áremelkedéshez vezethet, amely a gazdaság egyetlen ágazatát sem hagyja érintetlenül. Nem elég az államok és jegybankok korlátlan pénzpumpája, még az ilyen átgondolatlan bírósági ítéletek is gerjeszthetik tovább az inflációt. Így lesz valóban „ecocide”, csak nem a ecology-t fogják az olajvállalatok megölni, hanem az economy-t fogják a bírósági perek tönkretenni az inflációs hatások következményeként.
A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve…
