Sokan megírták már, hogy a 2020 márciusától, vagyis a pandémia kezdetétől piacra lépő új, fiatal, jellemzően erősen kockázatvállaló befektetői tömeg nem közvetlen részvényvásárlásokkal lépett be a tőkepiacokra, hanem opciók vásárlásával. Ezek az opción keresztül történő vásárlások egyre inkább meghatározóak a piacokon. Ez a tömegesedés új jelenség a tőzsdéken. Régen is voltak persze opciók, de korántsem ennyire dominánsan.
Kockázatok és mellékhatások
Befektetőként, spekulánsként nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy ennek a jelenségnek milyen piaci hatásai vannak. Nem biztos, hogy minden érintett, azaz aktív kereskedő ismeri, érti a piaci mechanizmust.
Kisbefektetőként a legtöbb ember azt tudja, hogy vannak az opciók, amelyek vásárlásával sokat, a befektetett pénz sokszorosát is lehet akár nyerni. Jellemzően vételi opciókról van szó, hiszen a speki venni szeret, az emelkedésben gondolkodik. Ám ahhoz, hogy opciót vehessünk, kellenek eladók is. Az eladók, vagyis az opció kiírói jellemzően nagy alapok, akik nagyobb tőkéjük birtokában az opciók kiírásával lényegében kockázatmentes hozamhoz jutnak. A kockázatmentes hozam az opciós díj.
Az opció kiírója az opciós díj fejében vételi jogot biztosít az opció vásárlójának. Az opció kiírójának a bevétele az opciós díj, ami fix. A kockázata viszont végtelen, mert a lehívási árnál sokkal magasabb is lehet a lehívás időpontjában a piaci ár. Ezért az opció kiírójának elemi érdeke, hogy ezen végtelen kockázat ellen biztosítsa magát. Az opció eladásának pillanatában ezért a piacon megveszi a kérdéses részvényt. Ha sokan vásárolják egyszerre az opciót, akkor a fedezeti vásárlások miatt a prompt piaci ár is felmegy.
Igen ám, de az opcióknak van lejárata is. Ha időközben felment az ár, akkor lehívják az opciót: a speki zsebre teszi a nyereséget, az opció kiírója pedig eladja a fedezetet. (Az opciós díjat már korábban elkönyvelte nyereségként.) Mivel ez az opció lejáratáig bármikor megtörténhet, vagyis a speki döntésétől függ, hogy mikor hívja le az opciót, csak elnyújtott hatása van a piacokra.
Igen ám, de mi van akkor, ha az árfolyam időközben csökken? Az opció értéktelen, bár ott van a remény (a spekiknek), ill. a veszély (az opció kiírójának), hogy a lejárat előtt bármikor emelkedhet az ár, és az opció értékessé válik. A speki reménykedik, a kiíró pedig tartja a fedezetet. Majd elérkezik a lejárat időpontja, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy az opció értéktelen. A speki bosszankodik legfeljebb, de más teendője nincs. Ám az opció kiírója eladja a fedezetül vett részvényt, hiszen ő nem akar spekulálni, ő csak a biztos opciós díj bevétele miatt vásárolt. Nem akar tovább árfolyamkockázatot futni, ezért a lejárat pillanatában ad el. És itt jön a piaci kockázat: ha egyszerre jár le sok értéktelen opció, akkor egyszerre zúdulhat a piacra a korábbi fedezet.
Tesla
Beszéljünk konkrét példával, úgy érthetőbb. A fent írt opciós kereskedés legjellemzőbb instrumentuma a Tesla részvény volt a tavalyi évben, és feltételezhetően ez az idén sincs másként.
A Tesla az év első napján közölte a várakozásoknál kedvezőbb tavalyi értékesítési adatait. Réssel ugrott fel erre az árfolyam, 1150-1200-as tartományba. Feltételezhető, hogy ezen a napon, 2022 első kereskedési napján is sokan vásároltak opciókon keresztül Tesla részvényt. Az opciók lejárati időpontja jellemzően minden hónap 3. pénteki napján esedékes. Látható, hogy a Tesla-részvények az idei évben komoly mínuszban vannak. Nem valószínű, hogy ezek az opciók nyereségbe fordulnak. Viszont a fedezetként vásárolt részvényeket az alapkezelők egyszerre zúdíthatják a piacra január 21-én, január harmadik péntekén…
Természetesen nem tudjuk pontosan, hogy mennyi értéktelen opció van kint a piacon összesen, és ennek mekkora hányada jár le január 21-én. Annyit azonban lehet gyanítani, hogy a piaci hatás nem lesz pozitív…
Babics Egon
standard@chartelemzes.hu
