A várakozások szerint zsinórban immár harmadszor 75 bázisponttal fogja megemelni az irányadó amerikai kamatot a jegybank szerepét betöltő Fed.
A megkérdezett piaci szereplők szerint várhatóan 3 és 3,25 százalék közé emelkedik az alapkamat. Ezzel ez a mostani lehet immár a legagresszívabb monetáris szigorítási hullám az Egyesült Államokban a nyolcvanas évek eleje óta.
A kamatdöntés közlésével egy időben, este 8 órakor nyilvánosságra hozzák a Fed vezető tisztségviselőinek kamatvárakozásait is a 2025-ig tartó időszakra (dot plot). A piaci szereplők előzetes várakozásai szerint tovább emelkedő kamatpályáról szólhat majd a dot-plot. A Fed irányadó rátája még az idén 4 százalék körüli szintre emelkedhet.
Súlyosan negatív reálkamatok
A megkérdezett közgazdászok további szigorításokat várnak 2023-ban is, s a mostani emelési ciklus végén az irányadó kamat 4,5 százalékon tetőzhet. Ez a 4,5 százalékon tetőző kamatszint a 8% feletti infláció fényében még mindig túlságosan optimista alapállást jelent. A valóság az, hogy súlyosan negatívak a reálkamatok, azaz valójában nem szigorításról van szó, hanem még mindig rendkívül laza a kamatpolitika.
Kamatvágásra szóló előrejelzés várhatóan 2024 előtti időpontra nem várható. A piaci szereplők a nyár folyamán belehajszolták magukat egy olyan, minden alapot nélkülöző várakozásba, hogy a FED jövőre már csökkenteni fog. Ma már szó nincs erről. A Fed tisztségviselői, hasonlóan a piaci szereplőkhöz folyamatosan emelik kamatvárakozásaikat, ahogy ezt a beérkező adatok kikényszerítik.
Recesszió az infláció leszorításáért?
Jerome Powell, a Fed elnöke jelezte, hogy immár a recessziót is bevállalja a FED az infláció elleni küzdelem jegyében. A munkaerőpiac még mindig rendkívül feszes, amely sok esetben gátolja a gazdasági növekedést: nincs elérhető szabad munkaerő. Tegyük hozzá, hogy ezt a kormányzati politika,a COVID-járvány alatti eszetlen, fedezet nélküli pénzszórás okozta. Magyarul: minek dolgozzon valaki, ha munka nélkül is jövedelemhez jut? De jobb későn, mint soha, másfél év totálisan elhibázott monetáris politikája után pánikszerűen igyekszik jóvátenni korábbi hibáit a mostani kamatemelésekkel.
Benne van a pakliban, hogy a várt 75 bázispontnál nagyobbat, 100 bázispontot, azaz kereken 1 %-ot emel ma a FED. Amennyiben ez utóbbi következik be, akkor az nem (a többség által) várt esemény lesz, negatív tőzsdei reakciókkal, illetve dollárerősödéssel. A 75 bázispontos emelés úgymond már be van árazva, a kedvezőtlen inflációs adatra már jócskáán estek a részvények, és erősödött a dollár. Ez esetben sokkal inkább pozitív reakció várható.
Stiglitz = Stirlitz
Van azonban olyan is, aki nem így vélekedik. Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint a túl magas, túl gyors és túl messzire menő kamatemelés az áruk és a lakások inflációját gerjesztené.
Hát persze!
Ha ilyen magvas gondolatokáért Nobel díj jár, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy vágtat az infláció az egész világon. Innen üzenem Stirlitz úrnak, hogy nézzen rá a török líra árfolyamára. Ott már megpróbálkoztak hasonló ténykedéssel: kamatcsökkentéssel küzdöttek az infláció ellen. Az eredmény vágtató infláció. A Stirlitz nevet azzal érdemelte ki tőlem, hogy ennél kártékonyabb gondolatot még az ősellenség Amerikát megrontani igyekvő orosz titkosügynök sem terjeszthetne el felelő döntéshozói körben. Kamatcsökkentés => elinflálódó dollár => a dollár világpénz szerepének megszűnése.
Gratulálunk Stirlitz úrnak! Azonban ma szinte biztos, hogy nem Stirlitz elképzelései szerint alakul a kamtdöntés.
(A chartok részletes elemzése a www.chartelemzes.hu oldalon, saját ügyfelek részére elérhető.)
Babics Egon
standard@chartelemzes.hu
