Melyik vállalat jár az élén a mesterséges intelligencia fejlesztésének?

AI Részvény Kereskedés

Az elmúlt időszakban sokat halhattunk a diszruptív, azaz felforgató technológiákról, amely meghatározó lehet a jövőben. Ezen belül is a mesterséges intelligencia az, amely az elkövetkező időszak fejlődési irányát leginkább befolyásolja. A ChatGPT megjelenésével forró lett a téma, és immár mindenki szembesülhet a mesterséges intelligencia tudásával.

Google vagy Microsoft?

Mindkét vállalat jelentős erőforrásokat fordít a mesterséges intelligencia fejlesztésére. A Google-nál a DeepMind csoport fejleszti az élvonalbeli AI technológiákat, míg a Microsoft-nál a Azure AI és a Microsoft Research csoportok dolgoznak az AI-val kapcsolatos projekteken. Mindkét vállalat sikeres projekteket valósított meg az AI területén, így nehéz összehasonlítani őket és meghatározni, melyik vállalat áll előrébb a fejlesztésben.

A ChatGPT-t az OpenAI elnevezésű vállalat fejleszti, amely egyre szorosabban működik együtt a Microsofttal. A Microsoft már 1 mrd dollárt befektetett a vállalatba, és kizárólagos jogokat szerzett a fejlesztések hasznosítására. A hírek már arról szólnak, hogy további 10mrd dollárt szándékoznak befektetni az OpenAI-be, és a Bing keresőbe építenék be a ChatGPT-t.

A külső szemlélőnek, miután megismerte a GPT chatprogramot, az a benyomása, hogy a Google máris lemaradt a versenyben. Arról is szólnak hírek, hogy a Google-nél már megnyomták a pánikgombot a versenytárs miatt, amely alapjaiban veszélyezteti a Google üzleti modelljét. Ám a gyakorlat még mást mutat: ha rákeresünk a Bing-gel a ChatGPT-re, meg sem találja rendesen, illetve nem az az oldal jön ki első helyen, amelyen regisztrálhatunk, majd használatba vehetjük a fejlesztést. A Google keresője ezzel szemben tökéletesen működik…

A tőzsdei folyamatokon sem az látszik, hogy a ChatGPT körüli fejlemények befolyásolnák közvetlenül az árfolyamokat. Sőt! Továbbra is a kamatemelések, és a negyedéves vállalati eredmények lehetnek terítéken. Mindkét vállalat egy-két nap eltéréssel tömeges létszámleépítést jelentett be, 10-10000 fő elbocsátását tervezik. Több, mint érdekes volt a lépésre adott tőzsdei reakció: a hír bejelentését követően a Microsoft árfolyama 5%-ot esett, míg a Google 5%-al emelkedett!

Microsoft AI mesterséges intelligencia chart
Google AI mesterséges intelligencia chart

Egy kis történelem

A mesterséges intelligencia fejlesztése úttörőinek neve között olyan kutatók szerepelnek, mint Alan Turing, John McCarthy, Marvin Minsky, Claude Shannon és Norbert Wiener. Alan Turing az 1950-es években írt egy cikket “A gépek képessége a gondolkodásra” címmel, amelyben leírta az AI alapelveit és felvázolta az AI kutatás lehetőségeit. John McCarthy pedig 1956-ban javasolta az “intelligens gépek” kifejezést és lefektette az AI alapelveit egy Dartmouth Egyetemi találkozón.

Marvin Minsky, Claude Shannon, és Norbert Wiener is jelentős szerepet játszottak az AI fejlesztésének úttörői között. Minsky a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatója volt, ahol számos jelentős AI projektet vezetett. Ő volt az egyik alapítója az MIT AI laboratóriumának és az AI-val foglalkozó első könyvek egyik írója. Claude Shannon pedig a matematikai informatika alapjait fektette le, amelyek alapján az AI-val foglalkozó kutatásokat végezni lehetett. Wiener pedig az első, aki a számítógépek és az intelligencia közötti hasonlóságokat kezdte el vizsgálni.

Amikor az AI legyőzte az embert

1997-ben a IBM sakkprogramja, a Deep Blue nyert Kaszparov ellen egy 6 játszmás sakkversenyben. A sakkprogram képes volt nagymértékben gyorsabban gondolkodni és sokkal több lehetséges lépést tudott vizsgálni, mint Kaszparov. A Deep Blue a játszmák alatt több millió lépés vizsgálatát végezte, és képes volt nagyon erős játszmákat produkálni. Kaszparov azt mondta, hogy a Deep Blue volt az első olyan ellenfele, akitől “félt”, és azt is elismerte, hogy a gép játéka volt az egyik legjobb, amit valaha látott.

2016-ban a Google által fejlesztett AlphaGo program nyert egy hét játszmás GO-versenyt Lee Sedol ellen, aki akkor a világ egyik legjobb GO játékosa volt. A AlphaGo a mesterséges intelligencia alapú játékstratégiát alkalmazva képes volt megtanulni a GO-t, és a játék alatt képes volt kreatív és meglepő lépéseket végrehajtani. A AlphaGo azt is bizonyította, hogy a mesterséges intelligencia képes olyan játékokat játszani, amelyeknél a számítási erő és a kreativitás egyaránt szükséges, és ezzel az eredménnyel egy új korszakot nyitott az AI-ban.

A GO játék sokkal összetettebb, mint a sakk, mert a lehetséges lépések száma jóval nagyobb. A GO-ban a játékosoknak sokkal több lehetőségük van a játék alakulásának befolyásolására és a játék kimenetelének meghatározására, mint a sakkban. Az AI alulról felfelé építkezik, amikor a rendszer alapfunkcióit tanulja meg és alkalmazza a bonyolultabb feladatok megoldására. A AlphaGo esetében például a rendszer először megtanulta alap GO-stratégiákat, ezeket kombinálta a tanulási algoritmusokkal, majd ezeket alkalmazta a játék alakulásának elemzésére és a játék kimenetelének jóslására, és ezzel nyert a játékban. Ez egy jelentős lépés volt az AI fejlődésében, mert bizonyította, hogy a mesterséges intelligencia képes olyan összetett és kreatív feladatokat megoldani, mint a GO.

És a többiek…

Számos vállalat és kutatócsoport dolgozik az AI fejlesztésében a Microsoft-on és a Google-n kívül is. Vannak köztük tőzsdén jelenlévő, és tőzsdén jelen (még) nem lévő vállalatok is. Például az Amazon, a Facebook, az OpenAI, az IBM, a Baidu, a Tencent, a Alibaba, a DeepMind stb. Mindegyik vállalat saját erőforrásokat és kutatócsoportokat hoz létre az AI fejlesztésére, és mindegyiküknek saját sikeres projektjei vannak az AI területén. Az Amazon például az Alexa és az AWS (Amazon Web Services) AI-alapú szolgáltatásokat fejleszt, a Facebook pedig az Instagram és a WhatsApp AI-alapú funkcióit fejleszti, az OpenAI pedig az Open-Source AI-alapú projekteken dolgozik és az IBM Watson-on keresztül AI-alapú szolgáltatásokat kínál. A Baidu, Tencent, Alibaba és a DeepMind is jelentős erőforrásokat fordít az AI fejlesztésére, és mindegyiküknek sikeres projektjei vannak az AI területén. Ezenkívül számos egyetemi kutatócsoport és kis- és középvállalat is dolgozik az AI fejlesztésében világszerte, így az AI fejlesztésben való részvétel széles körű és a kutatás és fejlesztés folyamatosan halad előre.

Európa

Európa számos egyeteme és kutatóintézete rendelkezik kiváló AI kutatókkal és erős kutatócsoportokkal. Az Európai Unió is támogatja az AI fejlesztését, és számos programot és projektet indított az AI területén történő kutatás és fejlesztés támogatására. Európában található néhány jelentős AI-alapú vállalat, mint például az Airbus, a Siemens, a Ericsson, a Nokia és az INRIA, amelyek jelentős AI fejlesztéseket végeznek. Magyarországon is találhatók AI kutatók és kutatócsoportok, valamint AI-alapú vállalatok. A Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az MTA SZTAKI és a BME AI Center a jelentős AI kutatócsoportok közé tartozik Magyarországon.

(A chartok részletes elemzése a www.chartelemzes.hu oldalon, saját ügyfelek részére elérhető.)

Babics Egon
standard@chartelemzes.hu

Kapcsolódó Bejegyzések